Üdvözőljük! 

Ezen az oldalon a passzívház technológiáról kaphat felvilágosítást, információt.

 

Különleges komfortérzet a passzívházakban

 

 

Vajon élhető világot hagyunk unokáinkra?
Napjainkban egyre többen és egyre hangosabban kongatják a vészharangot a klímaváltozás miatt, melynek fő oka a túl magas szén-dioxid kibocsátás. Hazánkban ennek több mint a fele az épületeink fűtésére és hűtésére elhasznált energiából keletkezik. Ha a folyamatot lassítani szeretnénk, olyan épületeket kell alkotnunk, melyek energiafelhasználása a lehető legalacsonyabb. Ilyenek a passzívházak.

Mi az a passzívház?
A passzívház, egyszerűen megfogalmazva, egy olyan épület, ami aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosít kellemes és egészséges életteret a bentlakóknak. A passzívházban télen nincs szükség hagyományos fűtésre, gázkazánra, kályhára, nyáron pedig nem kell légkondicionáló berendezés a kellemes, állandó hőmérséklet biztosításához. A passzívház úgy éri el a lehető legmagasabb komfortot, hogy energiafelhasználása töredéke a hagyományos épületekének.

Milyen egy passzívház?
A passzívház nem a szokásos házak extra hőszigeteléseivel és gépészetével felturbózott, takarékosabb változata, hanem egy olyan alapvetően új koncepció alapján épített otthon, melyet a tudomány és a technika legújabb eredményeit felhasználva terveznek és építenek meg. Sokan hiszik, hogy a passzívházak titka csupán a látványosan vastag szigetelésben rejlik, pedig ez csak egy alkotóeleme annak az egyensúlyi állapotnak, mely a passzívház esetén oly fontos energiamérleget jellemzi.

Hogy lehet a fűtési, illetve hűtési költségeket 80-90%-kal csökkenteni?
 A passzívházakat az alaptól kezdve a falakon át egészen a tetőig extrém módon leszigetelik. A nyílászárók is kiváló minőségű, háromrétegű üveggel és nemesgáz töltettel vannak ellátva. A passzívházban a "fűtést" a házon belül jelen lévő "passzív" energiaforrások biztosítják. Ezek közül a legnagyobb energiával az ablakon keresztül beérkező napfény rendelkezik, de számításba kell vennünk a különböző háztartási gépek által termelt hőenergiát is, sőt a bentlakók által leadott hőt is. Ezek már fedezik a passzívház szinte teljes fűtésenergia szükségletét, úgy, hogy az elhasznált levegőből folyamatosan visszanyerjük a hőenergiát, mielőtt az távozna. Fontos szempont az is, hogy nyáron, nagy hőségben sem kell légkondicionáló berendezésekkel hűteni az épületet, köszönhetően a passzívházakban alkalmazott speciális megoldásoknak.

 

A passzívházban felesleges a hagyományos szellőztetés
Sőt azt is mondhatnám, hogy kimondottan "káros", hiszen energiát pazarlunk vele, az automatikus szellőztető rendszer hatékonyságához képest. Egy passzívházban mindig tiszta a levegő, anélkül, hogy ablakot nyitnánk. Ezt egy hővisszanyerős légkomfort szellőztető berendezés biztosítja. Ennek segítségével a szellőztetési hőveszteség töredékére csökken, miközben folyamatosan, szűrőkön keresztül cserélődik az épület levegője.
 
Ejtsük csapdába a drága energiát!
Ne felejtsük el, hogy a legolcsóbb energia az, amit el sem használtunk! A berendezés segítségével télen a kiáramló használt levegő a hőcserélőn keresztül átadja energiájának nagy részét a bejövőnek, amelyet már előmelegítettek a két méterrel a föld alá elhelyezett csőrendszerben. Ebben a mélységben állandóan 6-8 °C van, így télen a -15 fokos levegő +5 fokosra melegszik fel. Nyáron mindez fordítva történik, a föld ingyen előhűti az olykor 40 °C –os, meleg frisslevegőt, mielőtt az a lakásba érkezne.

Mit érzékelnek a bentlakók mindebből?
A friss levegő a szűrőkön át a szobákba áramlik, és a vizesblokkokból szívják ki azt, ahonnan egyébként is "kisszellőztetnénk" a rossz levegőt. (Konyha, WC, fördőszoba) Az áramlás sebessége kicsi, ezért nincsen huzat. Ez magyarázza azt is, hogy még a befújási pontok közvetlen közelében is hangtalan a működése. Ezzel a rendszerrel gyökeresen megváltozik az életminőség is, mert mindig – tehát éjszaka is – tiszta a levegő, így sokkal nyugtatóbb, pihentetőbb az alvás.

 

Optimális telekválasztás, tájolás passzívház építéséhez
Szinte minden telek alkalmas arra, hogy passzívházat építsenek rá. Ennek ellenére ajánlott, passzívház tervezésében jártas építész segítségét kérnünk a telek kiválasztásában. Számos példa mutatja, hogy a szóba jöhető telkek szakmai elemzése rengeteg haszonnal jár a kivitelezés során.

Egy építési telek domborzati szempontból lehet sík, lankás, vagy meredek. Az utóbbi gyakran jellemzi a legszebb panorámás területeket, ugyanakkor itt a legtöbb megoldandó feladat, úgy mint teraszos kialakítás, az építkezés során felmerülő többlet földmunkaigény, esetleges több szint kialakításának kényszere, illetve támfalépítési, vízelvezetési, statikai problémák is felmerülhetnek.
 
A telek tájolása nem csak a kilátás miatt fontos, hanem jelentősen befolyásolja a passzívház esetén oly fontos benapozottságot is.
A már meglévő és a jövőben várhatóan épülő házak, valamint a környező növényzet árnyékoló hatása is a benapozást fogják befolyásolni, ezért ezeket a szempontokat is érdemes fokozottan figyelembe venni.

Fűtési szezon ideje alatt, a passzívházak esetében, a nyílászárókon keresztül érkező napsugárzás energiája az, ami képes pótolni a külső burkon keresztül eltávozó csekély mennyiségű hő okozta veszteséget. A napfény jótékony hatása kedvező tájolású (déli) ablakokkal nyerhető ki leginkább.

 

Összefoglalva tehát:
Lehetőleg sík telket válaszunk passzívház építéséhez. Örökzöldek ne legyenek a közelben és a szomszéd épület se árnyékoljon. Lehetőség szerint a déli tájolást kell megtalálni az építendő épülethez.

 

Tudta-e?
Több németországi és osztrák tartományban, már ma is csak passzívház szabvány szerint lehet önkormányzati beruházásokat kivitelezni. Ilyen például Frankfurt, ahol a felújításokat is kizárólagosan eszerint végzik.

 

Ha sikerült álmaink telkét megvennünk, amely szerencsés esetben egy passzívház építéséhez is a legmegfelelőbb, ideje papírra vetnünk elképzeléseinket leendő otthonunkról.

Érdemes olyan vállalkozás segítségét kérni az építkezés során, amely a folyamat minden fázisához, így a tervezéshez is jól ért, és mindvégig az Ön érdekeit képviseli.

Kivel terveztessünk?
Ha passzívház építése mellett döntünk, első lépésként egy passzívház tervezőt kell találni. A tervezővel együtt kerül mérlegelésre, melyik passzívház falszerkezet, hőszigetelés, melyik típusú passzívház ablak, milyen rendszerű passzívház gépészet, fűtési rendszer, szellőzőrendszer kerüljön beépítésre. A passzívház kivitelezővel szorosan együttműködve, a tervező optimális esetben végigkíséri az építést, egészen a kulcsátadásig.

Egy passzívház tervezésénél komplex szemléletmódra van szükség, hiszen az igényes építészeti megjelenés és az Ön életmódjához igazodó kellemes élettér kialakítása mellett, az energetikai szempontok és épületfizikai ismeretek is fontos szerepet játszanak. Így a passzívház esetében a tervezés különösen összetett, sok tapasztalatot és szakértelmet igénylő feladat.
 
Mi az a PHPP?
A tervezés lényeges része az ún, PHPP számítás, amivel a passzívházak kritériumainak való megfelelést mérik. Különböző alaprajzi variációkhoz más és más energetikai egyensúlyt mutató PHPP érték tartozhat, függően az épületszerkezeti megoldásoktól, tömegformálástól, tájolástól.

Elsődleges szempontok passzívház tervezésekor:
- hőhídmentes épület létrehozása
- az épület egészére jellemző, extrém hőszigetelésű burkolat (aljzat, falazat, nyílászárók, tetőszerkezet)
  kompakt tömegformálás (minél nagyobb térfogathoz tartozzon minél kisebb felület)
- aktív épületszellőztetés, hőcserélővel
- téli napenergia minél nagyobb mértékű hasznosítása (megfelelő tájolás)
- nyári hővédelem megteremtése
- légtömörség tervezése

Passzívház esetében különösen felértékelődik a szakszerű kivitelezés, a technológiai fegyelem, illetve a tervező és a kivitelező közötti összhang, hiszen hazánkban ma még nem széles körűen elterjedt technológiákról beszélünk.

De vajon miből épül egy passzívház?
Tapasztalatom szerint ez az a téma, amiről mindenkinek van vélt vagy valós tudása, tapasztalata. Az emberek többsége úgy gondolja, hogy passzívházat csak valami nagyon különleges anyagból, nagyon különleges technológiával és nem utolsó sorban nagyon drágán lehet építeni. Pedig ez közel sincs így!

Passzívházat építeni valamennyi építőanyagból lehet!
 
Falszerkezet:
Falunk lehet például téglafalazat (kerámia, pórusbeton, mészhomok tégla) hőszigeteléssel kiegészítve (ásványgyapot, kőzetgyapot, polisztirol, cellulóz), akár favázas szerkezetű, melynek a váza van kitöltve hőszigeteléssel.

Padlószerkezet:
Passzívház esetén a legcélravezetőbb a lemezalap alatt elhelyezett folytonos hőszigetelés.
Ezzel oldható meg, hogy épületünk hőburka, hőszigetelése folytonos legyen

Tetőszerkezet:
Lehet többek között hagyományos fa ácsszerkezet, előre gyártott szeglemezes tetőszerkezet vagy monolit vasbeton szerkezet. Természetesen mindegyiket a megfelelő hőszigetelő réteggel kell kombinálni. A passzívház szabvány tehát nem kötődik az építési módhoz. Bármilyen építőanyagot is választunk a legfontosabb dolog, a hőhidak konzekvens elkerülése.

 

Nem egyszer szembesülhetünk azzal a széles körben elterjedt tévhittel, hogy egy passzívházban nem lehet ablakot nyitni, így mindig rossz a levegő, nem lehet egy jó kereszthuzattal kiszellőztetni.

Ezek mind abból fakadnak, hogy a passzívház technológia még csak viszonylag szűk körben terjedt el Magyarországon, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy robbanásszerűen nő az érdeklődés a téma iránt.

Ám az ilyen és az ehhez hasonló tévhiteknek pont az ellenkezője igaz egy passzívházra.
Mi fogja hát biztosítani a folyamatos, pollenmentes, állandó hőmérsékletű frisslevegőt, az épülő passzívházunkban?

Erre válaszokat kaphat mai levelemből, melynek témája a:

Passzívház gépészet
A passzívház gépészet felel a fűtésért, melegvíz ellátásért és légkomfort szellőztetésért. Kiváltja a hagyományos fűtési rendszert, kazánnal, radiátorral, csövekkel együtt.

Miután passzívházunkat körültekintően és alaposan légtömörré tettük, gondoskodni kell a friss levegő bejuttatásáról. Jó levegőminőség csak akkor érhető el, ha az "elhasznált" levegőt rendszeresen kicseréljük friss kültéri levegővel.

A szellőztetés akkor működik megfelelően, ha a friss kültéri levegő a nappaliba, a gyerekszobába, a dolgozó- és hálószobába kerül bevezetésre, a meleg de elhasznált, oxigénszegény levegő pedig onnan - ahonnan amúgy is elszívást alkalmaznánk - a fürdő, mellékhelyiség és a konyha irányából távozik.
 
Igen ám, de...
...a távozó meleg levegő viszont jelentős energiatartammal bír, melyet vétek lenne nem hasznosítani, ezért a légtechnikai berendezések mindig hővisszanyerővel üzemelnek. Így a távozó levegő hőjét a bejövő hideg levegő felmelegítésére lehet fordítani.

A legmodernebb légtechnika ma már 75-90%-os hővisszanyerést is lehetővé tesz. A szellőztető berendezések hatékonyságának a javítására egy további lehetőséget kínálnak a földhő-cserélők. A föld télen átlagosan melegebb, nyáron hidegebb, mint a kültéri levegő. A friss levegőt ezáltal a föld képes előmelegíteni, illetve előhűteni. Ez tovább fokozhatja a légtechnika - és a ház - energiahatékonyságát.

A légtechnikai berendezésekkel nem csak az energiatakarékosságot szolgálhatjuk. Mivel nem kell az ablakot kinyitni, a bevezetett levegő szűrésével gondoskodhatunk a teljesen tiszta, por- és pollenmentes levegőről, ami egészségünk szempontjából igen fontos.

Sokszor felmerül a gépészeti rendszerrel kapcsolatban a kérdés...
..., hogy mennyi villamos energiát fogyaszt, és milyen zajhatással jár a folyamatos működése.

A rendszer legfeljebb 0,45 wattot fogyaszt légköbméterenként. Egy négyfős családnál, ha mindenki egész nap otthon tartózkodik, ez naponta maximum 1,3 kW. Ez nagyjából megfelel annak, mintha a villanytűzhelyt egy órán át használnánk. A központi készülék zajszintje nem haladhatja meg a 25 decibelt. Összehasonlításképpen a suttogás 30 dB, egy városi, forgalmas utcán lévő házban pedig a földszinten csukott ablakok mellett is 75-80 dB a zajszint.

 

 

---